Dieses kleine Zwergnilpferd (Choeropsis liberiensis) wurde am 20. Januar im Szeged Wildlife Park geboren.
Die Art der Zwergnilpferde wurde relativ spät im frühen 20. Jahrhundert entdeckt.
Anders als sein großer Verwandter lebt das Zwerg Nilpferd nicht in einem Team, sondern ist einsam und weniger an das Wasser gebunden und flüchtet auch in Gefahr in das dichte Dickicht des Regenwaldes.
Das erwachsene Tier ernährt sich von Wasserpflanzen, Wurzeln, Knollen und Früchten. Das zwergartige Nilpferd erreicht eine Länge von 180 bis 185 Zentimetern.
Nach einer Tragzeit von 190 bis 210 Tagen wird ein Weibchen ein oder zwei Babys zur Welt bringen. Das Neugeborene ist ungefähr 5-7 Kilogramm groß wie ein ausgewachsenes Kaninchen.
Nach Angaben der World Conservation Union (IUCN) leben derzeit nur 2.000 bis 2.500 erwachsene Individuen in freier Wildbahn. 128 Tiere werden in Zoos in Europa gemäß der International Zoo Database (ZIMS) gepflegt und gehalten.
Das Zwergflusspferd wird vom Zuchtzuchtprogramm (EEP) des Szeged Wildlife Park nach Anweisung des federführenden Koordinators gehalten und gezüchtet. Die beiden in Szeged geborenen Kälber wurden bereits in andere Zoos in den Niederlanden und in Italien umgesiedelt. Der Neuankömmling wird wahrscheinlich auch ein neues Zuhause finden.
Ungarisch:
Törpe víziló született a Szegedi Vadasparkban
Törpe víziló (Choeropsis liberiensis) született január 20-án a Szegedi Vadasparkban, a jövevény az állatkertben gondozott pár, Tigi és Chipo harmadik borja.
A törpe víziló neve ellenére nem számít kis méretű emlősnek, a kifejletten 160-275 kilós állatok legfeljebb rokonaikhoz, az akár másfél tonnás nílusi vízilovakhoz képest tűnnek apróbbnak. A fajt viszonylag későn, a 20. század elején fedezték fel. Sokáig ugyanis azt hitték, hogy növendék nílusi vízilovakról szólnak az élménybeszámolók, illetve tanúskodnak a maradványok.
A törpe víziló nagy méretű rokonától eltérően nem csapatban él, hanem magányosan, valamint kevésbé kötődik a vízhez, veszély esetén is inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül. A törpe víziló sokat van szárazon, ezért speciális zsíros váladékot választ ki, egyrészt az élősködők elleni védekezés miatt, s azért, hogy ne száradjon ki a bőre.
A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. A törpe víziló hossza eléri a 180-185 centimétert, az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége.
A nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házinyúl, 5-7 kilogramm. Születése után mindjárt föláll és kéthetesen már tud úszni.
Jelenleg veszélyeztetett fajnak számít nyugat-afrikai élőhelyén, mindössze 2000-2500 kifejlett egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Élőhelyének pusztulása és az orvvadász veszélyezteti leginkább. Európai állatkertekben 128 egyedét gondozzák az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.
A törpe vízilovakat a Szegedi Vadaspark fajmentő tenyészprogram (EEP) keretében tartja és szaporítja a programot vezető koordinátor utasításai szerint. A korábban Szegeden született két borjú más állatkertekbe került, Hollandiába és Olaszországba. Feltehetően az új jövevény is új otthonra talál majd, addig azonban a látogatók figyelemmel kísérhetik a felcseperedését, tavasztól, ahogy az időjárás engedi, már a külső kifutóban is.
